Home » Lelkesítő » Napi Gondolat » Mint egy kisgyermek…

Mint egy kisgyermek…

Lefekszem és elalszom, majd fölébredek, mert az ÚR támogat engem. Zsolt 3,6

Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba. Mk 10,15

Ma reggel imádságban éppen azon tűnődtem, hogy milyen kár, és miért van az, hogy a felnőttek elvesztik azt a nyitottságot, őszinteséget, jóakaratot, egyszerűséget, ami gyerekkorukban még meg van. A hittanosaimra gondoltam, kedves, kíváncsi és nyitott személyiségükre, akik hittel tudják fogadni az Igét, és eszembe jutott, hogy hányan voltak hasonlóak gyerekként és fiatalon, felnőttként pedig elkezdtek álarcot hordozni, megközelíthetetlenek és kemények lettek. Milyen jó lenne, ha ezeknek a gyerekeknek felnőtt korukban is megmaradhatna ez a gyermeki őszinteségük, ártatlanságuk, hitük! Mert hát a gyermeki lelkületé az Isten országa. És erre éppen ez az Ige volt az Útmutatóban.

A gyermeki lelkület nyitott és befogadó. Kíváncsian hallgatja és tanulja az Igét. Vannak kérdései, de nincsenek kész, előre elhatározott válaszai. Hajlandó változtatni az elképzelésén. A gyermeki lelkület ragaszkodó és elfogadó. A gyermek számára nem kérdés, hogy Isten megtehet-e egy csodát. A gyermek számára magától értetődőek a csodák. A gyermeki lelkületű ember megbízik Istenben, és hittel imádkozik. A gyermek őszinte: önmagát adja, vagy kifejezi a gondolatait és nem bújik szerepekbe, álarcok mögé, és nem válik megközelíthetetlenné.

A gyermek rábízza magát a szüleire. Úgy gondolja, hogy a szülei minden problémát meg tudnak oldani. A gyermek nem aggodalmaskodik, hogy holnap lesz-e étel az asztalon, mert bízik abban, hogy a szülei előteremtik azt, és nincs kétsége afelől sem, hogy lesz-e mibe öltözködnie. Tudja, hogy az apja szereti, és nem feltételezi, hogy rosszat akarnának neki a szülei, és tudja, hogy jó ajándékokat fog kapni. Pedig ezek csak földi szülők, tele gonddal és számukra megoldhatatlan dolgokkal. De így, sőt ennél jobban kellene bíznunk Mennyei Édesatyánkban, és nyitott szívvel, hittel és örömmel kellene fogadnunk Igéjét. Emlékszem, hogy gyermekként nem féltem, ha édesapám ott volt, mert biztonságban éreztem magam mellette.

Dávid, „az Isten szíve szerinti férfi”, ilyen, gyermeki lelkületű ember volt. (Meg is vetették érte az emberek.) De Dávid nem emberekre nézett, hanem Istenre, mint mennyei Atyjára, illetve Jó Pásztorára, aki jó úton terelgeti őt, csendes vizekhez vezeti, még a nehéz pillanatokon is átsegíti, és győzelemmel ajándékozza meg. Itt sem aggódik, ennek a zsoltárnak az írása idején sem, pedig rengeteg ellensége van, és üldözik, ő pedig bujdosik. Mégis nyugodtan hajtja álomra a fejét este, mert tudja, hogy reggel föl fog kelni. Senki sem tör rá éjjel az álmában, mert van egy csodálatos Őrizője és Támogatója. Van-e neked Őriződ és Támogatód? Ha Jézusra bízod az életed, nyugodtan hajthatod álomra a fejed, mert nem kell félned a legnagyobb ellenségtől sem. Kérd Istent, hogy gyermeki lelkülettel tudd magad rá bízni, semmit sem aggodalmaskodva!

Matisz Jánosné Széll Éva Anna

, ,

About

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*
*