Izsák felnőtt, eljött az ideje, hogy megházasodjon.
Ábrahám behívatta egyik öreg, hűséges szolgáját.
– Esküdj meg nekem az Úrra, a menny és föld Istenére, hogy nem az idevaló lányok közül veszel feleséget a fiamnak, hanem visszamész hazámba, és onnan hozol valakit!
– De ha a leány nem akar eljönni velem? Akkor vigyem oda Izsákot?
– Azt ne tedd. Az Úr, a te Istened elküldi angyalát előtted és találsz a fiamnak feleséget!
A szolga útnak indult, és elhozta magával Rebekát. Izsák feleségül vette –– és nagyon megszerette őt.
Pár évvel később ikergyermekeik születtek: Ézsau és Jákób. A két fiú felnőtt. Ézsau vadászattal tartotta el magát. Jákób viszont pásztorember lett.
Egyik reggel Ézsau vadászni indult. Jákób otthon ellátta az állatokat, majd főzött magának. Éppen készen volt, amikor hazaért Ézsau:
– Hadd egyem valamit, olyan fáradt vagyok!
– Rendben van, de akkor add nekem az elsőszülöttségi jogodat! –– felelte Jákób. Az elsőszülött fiú volt az áldások és ígéretek hordozója.
– Úgyis folyton a halál szélén állok, minek nekem az elsőszülöttség? –– válaszolt Ézsau.
– Esküdj meg, hogy nekem adod!
– Esküszöm!
Leült és jóízűen evett: lencsefőzelék volt. Ivott utána, fölkelt és elment. De nem gondolta meg komolyan, amit tett.
Így, amikor Izsák megöregedett és közelinek érezte a halálát, Ézsau örömmel vállalta, hogy vacsorát készít neki, s az apai áldással együtt átvegye örökségét. Amíg Ézsau vadászni járt, Jákób gyorsan levágott egy kiskecskét, elkészítette apja kedvére, bevitte hozzá a sátorba:
– Apám, kelj föl, egyél a vadpecsenyéből, és áldj meg engemet!
– Te vagy az Ézsau? Mert olyan a hangod, mintha Jákóbé lenne! Gyere közelebb, csókolj meg!
Jákób félve lépett apjához. Anyja tanácsa szerint fölvette a bátyja ruháit, sőt mivel Ézsau karja szőrös volt, az övé meg sima, be is takarta karját a levágott kiskecske szőrével. Megölelte apját. Izsák ekkor már alig látott.
– A hang, az Jákób hangja, de a kéz Ézsau keze!
Fölült, evett és ivott, majd megáldotta Jákóbot:
– Adjon neked Isten égi harmatot és zsíros földet, légy parancsolója testvéreidnek, átkozott lesz, aki átkoz, áldott, aki téged áld!
Kiment Jákób. Ekkor jött haza Ézsau. Meghallotta, mi történt, zokogva könyörgött:
– Áldj meg engem is apám!
Izsák suttogva megszólalt:
– Nem hull rád égi harmat, öcséd szolgálod…
Ézsau bosszút forralt Jákób ellen. De Rebeka meghallotta és beszélt Izsákkal. Ő behivatta Jákóbot:
– Kelj fel, menj el anyád apjának a házához, ott végy feleséget magadnak!
Így menekült meg Jákób Ézsau haragjától.
AboutMezo
