Megáldotta őket Isten, és ezt mondta nekik: Szaporodjatok és sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön csúszó-mászó mindenféle állaton. 1Móz 1,28
Azért senki se dicsekedjék emberekkel. Mert minden a tiétek: akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár a világ, akár az élet, akár a halál, akár a jelenvalók, akár az eljövendők, minden a tiétek. Ti pedig Krisztuséi vagytok, és Krisztus Istené. 1Kor 3,22-24
A Teremtés könyvének első fejezetéből minden világos: a teremtés koronája az ember. Vagyis az egész teremtett világnak csak akkor van értelme, ha ember is van. Isten az emberért teremtette a szépséget, a növényeket, az ízeket és az állatokat. Ráadásul mindezeknek az urává tette. Tehát nem az ember van a természetért, hanem fordítva, a természet az emberért. Mindezeknek az embert kell szolgálnia, elsődleges az ember élete, ugyanakkor az embernek jó gazdaként kell bánnia a rábízottakkal. Ezt jelenti az uralkodás ezek felett. Isten áldása a szaporodás, és sokasodás, vagyis a gyermekek születése, még akkor is, ha ezt ma sokan másképp látják, és tudományosnak látszó érvekkel tiltakoznak ellene. Sőt, nem csak Isten áldása az ember sokasodása, hanem Isten akarata is. Ha pedig Isten akarata, akkor Ő gondoskodni is fog a feltételekről. Ha pedig valami nincs rendben, az az ember bűnének a következménye. A megoldás nem az, hogy gyilkos eszmék alapjául szolgáló gondolatokat kezdünk el terjeszteni, beültetni a köztudatba, hanem, hogy bűnbánattal Istenhez fordulunk, és tőle való bölcsességgel orvosoljuk a problémákat, és rábízzuk magunkat Istenre. Ő tudja jól, hogy mekkora a Föld kapacitása, és tudja azt is, hogy mikor érkezik el az Ő eljövetelének az ideje.
A bűn azonban sajnos megrontotta az emberiséget, és ezért sokminden a visszájára fordult, amit pedig Isten jónak teremtett. Például az ember elkezdett zsarnokoskodni, és kizsákmányolni embertársait és a teremtett világot. Telhetetlenség, önzés és szeretetlenség vezetett a mai globális problémáinkhoz is. Azonban Isten emberré lett Jézus Krisztusban, és megváltotta azokat, akik ezt hittel elfogadták. Még most is nyitva a lehetőség, hogy aki még nem tette meg, hittel befogadja Jézus Krisztust az életébe. Isten a megváltottaknak ad mindent: örök életet, új eget, új földet, lelki áldásokat, igehirdetőket. Sajnos, itt az evilági testben, amelyhez bűn tapad, a megváltottak is hajlamosak megrontani Isten jó terveit. Igehirdetők hajlamosak a népszerűség hajhászására, és Jézus helyett a saját személyüket állítják középpontba. Az igehallgatók hajlamosak egyes igehirdetőket sztárolni, másokat megvetni. Ezért figyelmeztet Pál apostol: noha Isten ilyen nagy tisztességgel ajándékozta meg az embert, hogy a teremtett világ urává tette, nem szabad, hogy megfeledkezzen Istennek alávetett helyzetéről, és hogy elszámolással tartozik mindazzal, amit Isten a kezére bízott. Noha a megváltás csodálatos dolgokra jogosít fel, ne feledkezzünk el szintén az alázatról. Az igehirdetők ne felejtsék el, hogy nem önmagukat, hanem Krisztust kell hirdetniük, az igehallgatók pedig ne felejtsék el, hogy Isten munkálkodik értük minden igehirdető igehirdetésén keresztül, ezért fogadjanak örömmel minden Krisztusról szóló bizonyságtételt. Egyes igehirdetők plántálnak, vagyis képesek újakat megszólítani és bevonni, más igehirdetők öntöznek, vagyis elmélyítik a hitét a gyülekezet tagjainak, de a növekedést és termést minden esetben Isten adja. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mindent Krisztusnak köszönhetünk. És arról sem, hogy nem az önmagunkéi vagyunk: vagyis nem rendelkezünk önmagunkkal a saját kényünk kedvünk szerint. Tehát nem vagyunk korlátlan urai semminek, noha uralmat kaptunk. Jézus azt tanította, hogy ezt az uralmat használjuk arra, hogy szolgálunk egymásnak. Krisztusnak tartozunk az életünkkel, mert megváltott bennünket, és Istennek tartozunk önmagunkkal, mert Ő teremtett minket.
Matisz Jánosné Széll Éva Anna
AboutMezo
