Megszentelt hatalom van a kezemben, amivel nem tudok élni. Járom az utamat, és követni próbállak. Döcögöm, magam dolgát dörmögöm. Lábad nyomát követem. Aztán valami hírtelen megállít. Egy magas fal orrot lapít. De gond egy száll sem. Az ,,A” tervet követi egy ,,B”. Ballagok tovább. Senderedek tűzön vízen át. Szemem előre meresztem, tekintetem le nem eresztem. Ez lett a végzetem, mert egy gödörbe estem. Semmi baj, jön a ,,C” terv. Kimászom a gödörből, kisebb sérüléseimet kezelem. De a megalázottság érzését el nem feledem. Nézek le-s fel. Ez a terv megfelel. Bár a sok mozgástól fáj a fej. Probléma egy szál se. Csak az a szikla ne gördült volna le. Hátul kinek van szeme? Kisebb gondolkodás után jött a ,,D”. terv, ami nem vált be. Aztán az ,,E”, ,,F”, ,,G”, ,,H”, ,,I”… kergetet őrületbe. Elfogyott a betű, nincs több derű. Eltűnt a remény de egy kéz akkor nyúlt felém.
Lehajol, fölemel s kérdez: Nem lett volna egyszerűbb, ha megfogod a kezem? Hisz előtted mentem! De hogy figyelmeztesselek, ha nem Rám figyelsz?
Lett egy új tervem: ,,J” ,,É” ,,Z”,,U”,,S” Bár megspórolhattam volna sok fájdalmat és betüt, ha hamarább nyúlok Feléd.
AboutMezo
