Home » Lelkesítő » ÍrásOK » Állásinterjú

Állásinterjú

Ez a történet abból az időből való, amikor még a távíró volt a leggyorsabb távközlési eszköz és a távíró kezeléséhez ismerni kellett a morze jeleket.

Nos egy ilyen intézmény munkát hirdetett. Többen jelentkeztek a meghirdetett állásra köztük egy fiatal ember is. 

Elment a megadott címre. Látta, hogy az előszobában már heten ülnek.

Mindannyian azért jöttek, amiért Ő.

Ő is kitöltötte azt a formanyomtatványt amit mindenkinek odaadtak.

Egyszer csak föláll és teljes határozottsággal bemegy azon az ajtón amiről azt mondták, hogy onnan jönnek majd ki és oda kell majd bemenni beszélgetni.

Ő meg csak így hívás nélkül bemegy.

Rövid idő múlva kijön a munkaadóval, aki azt mondja a többieknek:

„Uraim, köszönöm, hogy elfáradtak ide, de betöltöttük az állást, ezt a fiatalembert választottuk.”

A bejelentést nagy fölháborodás követte.

-Hogyhogy Őt???

-Ő jött utoljára!!!  És csak úgy bement hívatlanul!

Mire a munkaadó azt mondta: -Mióta maguk itt üldögélnek morze jelekkel, jól hallhatóan  a következő szöveg hangzik:  „Ha érted a szöveget hívás nélkül is gyere be, Tiéd lesz az állás!” Ez a fiatal ember értette és magára vette.

Amit neki komolyan mondtak, azt komolyan vette.

Mi is sokszor olyanok vagyunk, mint ez a hét ember. Nagyon sok áldást amiatt nem kapunk meg, mert vagy nem halljuk meg Jézus szavát, vagy ha meghalljuk nem vesszük komolyan.

Ne vedd sértésnek, ha megkérdezem: Te meghallod Jézus szavát?

És ha igen, komolyan veszed?

„Íme az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót bemegyek ahhoz és vele vacsorálok és ő énvelem”  Jel. 3.20.

About

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*
*