Amint beért egy faluba, szembejött vele tíz leprás férfi, akik távol megálltak, és kiáltozva kérték: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk! Amikor meglátta őket, így szólt hozzájuk: Menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak. És amíg odaértek, megtisztultak. Egyikük pedig, amikor meglátta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent. Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. Ez pedig samáriai volt. Lk. 17, 12-16.
Láthatunk tíz leprás férfit, akikről elmondhatjuk, hogy egy olyan élet az övék, amit nem is lehet igazán életnek nevezni. Ki vannak taszítva, nincs esélyük arra, hogy megváltozzon az életük. De mégis. Egy találkozás Jézussal. Ez a találkozás pedig mindent megváltoztat. Odakiáltanak Jézusnak: könyörülj rajtunk! Nagyon megdöbbentő Jézus válasza: menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak. Jézus elküldi őket. Talán nem erre számítottak, de mégis engedelmeskednek. Amíg odaértek, megtisztultak. Amikor ezt meglátták, akkor csak egy megy vissza Jézushoz. Hol a többi kilenc? Ezt még Jézus is megkérdezi. Nem tízen tisztultak-e meg? Hol van a többi kilenc? Nagyon sokszor feledékenyek vagyunk. Ha pl. történik egy baleset, vagy megcsúszik az autó egy éles kanyarban, akkor gyakran elhangzik: Istenem segíts! Amikor pedig az Úr megőriz és megsegít, akkor elfelejtjük. Valami ilyesmi történhetett a többi kilenccel. Uram könyörülj rajtunk! És miután megtisztulnak, elfelejtenek hálát adni, vagy elfelejtik, hogy mi is történt velük. De akad egy, aki nem felejti el. Ő visszamegy és fennhangon dicsőíti az Istent.
A mi életünk hasonlít a leprásokéhoz. Ugyan olyanok vagyunk. Bár minket nem a lepra fertőz és rombol, hanem a bűneink. De ugyan úgy rombol, és tesz tisztátalanná, és ugyan úgy nem tudunk megszabadulni tőle önmagunktól. Szükségünk van Jézusra, hogy megtisztítsa az életünket és meggyógyítson. Mit kell tennem? Ugyanazt, mint amit a leprások tettek. Odakiáltanak Jézushoz. Könyörülj rajtunk. Uram nem tudom megélni az életem, nem tudok szabadulni, nem tudok úgy élni ahogy szeretnéd, visszahúznak a bűneim stb. Segíts, szükségem van rád. Fontos, hogy a leprások kiáltanak. Miért? Mert látják azt, hogy valami nincs rendben az életükben. És hogy egyedül nem megy. Sokak élete ugyanilyen egyértelmű, de mégsem kiáltanak. Sokan élnek megkötözve, pl. az alkoholista. Semmi bajom, szabad vagyok mondja, de mégsem tudja letenni az italt. Ha a leprások azt mondják, hogy: semmi bajunk, akkor nem történik változás. Vagy ha azt mondják, hogy itt van Jézus, tudjuk, hogy segíteni tud, de… De még megpróbálok mást. Magam erejéből megpróbálok felállni. Ha ez sem segít, akkor jöhet Jézus. Te mit teszel? Magad próbálkozol, vagy Jézust hívod segítségül?
Egy visszamegy tisztán és gyógyultan. Dicsőíti Istent, leborul és hálát ad. Ilyen egy tiszta élet és egy gyógyult ember. Hálás annak, aki meggyógyította és ujjong. Az Urat dicséri. Nincs oka szomorúságra, hisz meggyógyult. Az új élet elsősorban tiszta. Minden szennytől, megtisztíttatott. Ebből a tiszta szívből pedig nem jöhet ki más, csak a hála és az Istendicsőítés. Egy nagyon fontos üzenet a végére. Ez pedig samáriai volt. Istennek nem fontos ki vagy. Hogy az elithez tartozol-e, vagy a lenézetthez. Neki fontos vagy és drága. Olyannyira drága, hogy az ő fiát sem sajnálta odaadni érted. Azért, hogy új életet kaphass. Egy tiszta, boldog életet.