Mindenki, aki szomjazik, jöjjön e vizekhez! Ézs 55,1
Aki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert az a víz, amelyet én adok, örök életre buzgó víz forrása lesz benne. Jn 4,14
Víz nélkül nincs élet. A világegyetem kutatói nagy fába vágták a fejszéjüket: megpróbálnak a kimondhatatlan sok égitest között találni legalább egyet, amelyen víz van. Arra építik az elméletüket, hogy akkor azon az égitesten lehetséges az élet kialakulása, vagy lehetséges az embernek ott élnie. Ma már egyre nagyobb kincsnek számít a tiszta ivóvíz megléte a Földön.
Isten ellátott eddig minket a csodálatos tulajdonságokkal rendelkező vízzel, ami iható, de fürödni is lehet benne, és mindenképpen felüdíti az embert. Itt viszont másfajta ivóvízről van szó. Mert nem csak testi szomjúság, hanem lelki szomjúság is létezik. Az ember vágyik valami szebbre, többre, jobbra, mint a puszta lét és létfenntartás. Vagyis szomjazik Isten után. De ezt nem tudja, csak érzi ezt a belső szomjúságot, és különféle „italokkal” próbálja csillapítani: vagyonszerzés és a szórakozás, vagy a boldogság érzetét kölcsönző különböző szerek különféle formáival.
Aki szomjazik, annak az Isten által felkínált vizekhez kell jönnie, hogy valóban olthassa szomját. Ez a víz pedig az ő Igéje. Isten beszéde olyan, mint az eső, amely megöntözi a földet, és az terem. Isten Igéje megöntözi a szíved talaját, és jó gyümölcsöket fogsz teremni általa.
Az a nő a kútnál szeretetre szomjazott, megértésre, türelemre, jó szóra. Ezeket az emberektől nem kapta meg. A házastársai sem szerették igazán, különben nem váltak volna el tőle, és a városlakók sem álltak mellé, hogy segítsenek, hanem megbélyegezték, a többi nő kiközösítette. Jézus meg tudta adni a jó szót ennek a nőnek úgy, hogy közben nem támogatta a bűne folytatásában, hanem bűnbánatra és megtérésre juttatta, úgy, hogy végül a nő misszionáriussá vált a város lakói számára.
Ezt tudja elvégezni a Jézus által adott Élő Víz! Megmutatja az isteni szeretetet, amelyre szükségem van. Megkapom a jó szót, a biztatást. Ugyanakkor összetört életemet úgy teszi rendbe, hogy rámutat a bűnre és megszabadít attól. Nekünk is ebből a vízből merítve kell oda fordulnunk másokhoz, mert az emberi szeretet, vigasztalás, bölcs tanács kevés és csak látszatmegoldást hoz. Ha igazi megoldásokat akarunk a saját, vagy mások problémáira, Jézus vizéből kell merítenünk!
Matisz Jánosné Széll Éva Anna