„Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, vajon nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja?
És ha megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amelyet elvesztettem.
Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen megtérő bűnösnek.”
Ismét az „elveszett” megkereséséről, annak megtalálásáról és az angyalok öröméről van szó.
Te már veszítettl el valamit? Megtaláltad? Mit éreztél?
A megtalált drahma (csekély értékű pénz volt Izráelben, de azért nem értéktelen: egy napszám értéke. (Forintban nem tudjuk meghatározni annak változó vásárlási értéke miatt). Egyik magyarázat szerint a tíz drahmát az asszony még vőlegényétől kapta, és láncba fűzve díszként viselte a nyakában. Ez megmagyarázza, hogy az asszony miért forgatta fel az egész házat, hogy a drahmát megtalálja. Erős érzelmi szál fűzte hozzá. Ezért rendezett ünnepséget, amikor megtalálta. A barátnőkkel és szomszédasszonyokkal való ünnepség sokkal többe kerülhetett, mint amennyit a drahma ért) a példázatban a megtért ember.
Az asszony szorgalmasan keresi azt az elveszett drahmát. Mindent kitakarít!
Miután a drahmát megtalálta, az asszony összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, hogy vele örüljenek. Nagyon fontos, hogy örömünket megosszuk másokkal. Mi inkább arra vagyunk hajlamosak, hogy problémáinkat és szomorúságunkat osszuk meg, ne az örömeinket. De ha megtesszük is, nem egyszer tapasztaljuk, hogy mások nem örülnek velünk.
Isten angyalai örülnek a megtérő bűnösnek. Nem maguknak örülnek, hanem mindennek, ami Isten dicsőségére van.
AboutMezo
