Gondolataimba mélyedve lépkedtem az óvoda felé a lakótelepen keresztül. Ezeken az utcákon gyér a forgalom, hiszen ide elméletileg csak ebben a lakóövezetben élők hajthatnak be és parkolhatnak le autójukkal. Azon morfondíroztam magamban kicsit bizonytalankodva, hogy milyen alapon bátorkodhatok én szólni bármit is Isten dolgairól másoknak. Ami az én szívemig ható gondolat, amiről hiszem, tudom, hogy Istentől származó szó, lehet-e másnak is fontossá? Végül is Jézus azt mondta, hogy „amit fülbe súgva hallotok, azt a háztetőkről hirdessétek”…
Itt félbeszakadtak gondolataim, mert éppen amikor átkeltem volna az úton, figyelmes lettem egy lassan közeledő autóra. Elhaladt előttem, és bekanyarodott egy üres parkolóhelyre. Egy kislány vezette! 6-7 évesnél nem lehetett idősebb, egyedül fogta a kormányt…, de édesanyja ölében ült. Átmentem az úton és – még mindig csodálkozva a kislány érezhető rutinján – visszanéztem az autó felé. Már az anyuka „kormányozott”; ahogy a férjem mondaná: „korrigált”. Vagyis hátragurultak és újra előre, mígnem tökéletes 90 fokban parkoltak le a járdaszegélyhez képest. Szinte azonnal megértettem a példát és elmosolyodva, megkönnyebbült szívvel siettem tovább. Eszembe jutott egy ige: „a Szentlélek … megtanít majd titeket arra, amit mondanotok kell” (Lk 12,12).
Hiszem, hogy Isten ölében ülve nincs okunk félni, hogy „félrevezetünk” másokat, vagy hogy végzetes balesetet okozunk. Ő lehetővé teszi a vele közös munkát, szeretné is, hogy tanúi legyünk. Ezzel együtt látnunk kell, hogy valójában ő vezeti tökéletességre terveit bölcs, mindent átfogó gondolatai szerint. Ha ott ülünk az Ő ölében, szeretjük Őt, akkor tanítgat és buzdít lelkes próbálkozásainkban, végül pedig jóságos tapintattal „korrigál”.
Mt 10,7 – Menjetek el, és hirdessétek: elközelített a mennyek országa!
Mt 10,27 – Amit a sötétségben mondok nektek, azt a világosságban mondjátok el; amit fülbe súgva hallotok, azt a háztetőkről hirdessétek.
Mk 16,15 – Ezután így szólt hozzájuk: „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.
ApCsel 5,20 – „Menjetek, álljatok fel a templomban, és hirdessétek a népnek ennek az életnek minden beszédét.”
1Kor 11,26 – Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön.
1Pt 2,9 – Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;
ApCsel 1,8 – Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig.”