Felnőttek Jákób fiai. Atyjuk már inkább csak odahaza élt. Fiai vándoroltak a nyájakkal, mindig arra, ahol jó legelőt találtak.
Jákób jobban szerette Józsefet –– a hetedik fiát ––, mint bármelyik másikat. Neki különleges, tarka ruhát készíttetett. A többiek emiatt nem szerették Józsefet. Amikor pedig rájöttek arra, hogy József rossz híreket hord róluk az édesapjuknak, úgy megharagudtak rá, hogy egy jó szót sem tudtak szólni hozzá.
Egy reggel két álmát mesélte el izgatottan:
– Álmomban arattunk. Egyszer csak felálltak a kévék a mezőn, az enyém állva maradt, a tietek meghajolt az enyém előtt!
Megdöbbenve néztek rá a testvérei:
– Király akarsz lenni fölöttünk?
József meg sem hallotta a kérdést.
– Aztán meg azt álmodtam: a Nap, a Hold és tizenegy csillag földig hajolt előttem!
Ezért már Jákób leszidta:
– Csak nem azt akarnád, hogy anyáddal és a testvéreiddel a földre boruljunk előtted?
Mindennapossá vált közöttük a veszekedés. Jákób ekkor arra gondolt:
– Elküldöm a nagyobbakat messze vidékre legeltetni.
Pár hét múlva Józsefet utánuk küldte:
– Menj el, nézd meg, hogy vannak a testvéreid!
El is ment utánuk. Azok messziről felismerték Józsefet:
– Nézzétek, ott jön az álomlátó! Öljük meg! Majd azt mondjuk, hogy vadállat tépte szét, és majd meglátjuk, hogy mi lesz az álmaiból!
Ruben, a legidősebb –– megsajnálta.
– Ne üssük agyon! A testvérünk! Csak dobjuk bele ebbe a kiszáradt kútba!
Így is tettek: letépték róla a tarka ruhát és belelökték a kiszáradt kútba.
Később egy karaván ment arra. Még mindig jajgatott József, amazok meghallották. Kihúzták a kútból, magukkal vitték és eladták Egyiptomban rabszolgának.
Másnap a testvérei is keresték, de már hiába. Megijedtek.
– Mit mondunk majd otthon az édesapánknak?
Vették József ottmaradt tarka ruháját, levágtak egy kecskét, a vérével bekenték a ruhát. Hazaküldték a véres ruhát.
– Ezt a ruhát találtuk a mezőn. Vajon nem József ruhája volt ez?
Jákób dermedten nézte:
– Az én fiam ruhája! Vadállat ette meg, biztosan széttépte!
Sokáig siratta, gyászolta, hiába próbálták vigasztalni.
József pedig a fáraó testőrparancsnokának, Potifárnak házába került. Nagyszerűen dolgozott: hamarosan az egész ház felügyelője lett.
De Potifár felesége megharagudott rá és aljas hazugsággal bevádolta Józsefet a férje előtt. Potifár elhitte a felesége hazugságát és Józsefet a fáraó börtönébe záratta.
Az Úr azonban nem hagyta el Józsefet a börtönben.
AboutMezo
