Aki csúfolódik, azt megcsúfolja, de a szelídeknek kegyelmet ad. Péld 3,34
Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyetértetek, egyazon szeretetben ugyanarra törekedtek, semmit sem cselekedve versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbnek tartva magatoknál. Fil 2,3
Érdemes elolvasni a Példabeszédek 3-at a 31. verstől: „Ne irigykedj az erőszakos emberre, és egyetlen útját se válaszd”! Sokszor tűnik úgy, hogy az istentelen, erőszakos embereknek jobban megy a sora, és a szelídek, az alázatosak pedig a rövidebbet húzzák. Úgy tűnik, hogy erőszakos fellépéssel, keménységgel, nemtelen eszközök bevetésével lehet célt érni. A földi dolgokban ideig-óráig igaz, hogy ezáltal több pénzt szerezhetünk, vagy hogy megszerzünk egy pozíciót.
De ha megtudjuk, hogy Isten hogyan gondolkodik az ilyen emberekről, rájövünk, hogy nagyon nyomorúságos az életük. Mert engedetlenek Isten Igéjének, és ezért utálja őket az Úr. Az igaz ember pedig meghitt közösségben lehet Urával, és ez többet ér minden rangnál, pozíciónál és vagyonnál. Nincs jobb a meghitt közösségnél, akár házasságról van szó, akár az Istennel való kapcsolatról.
A gonoszok sok házat szerezhetnek, és lakhatnak kacsalábon forgó palotákban, de Isten átka van a házukon: nem lesz ott békesség. Az igazak lakhelye lehet akár egy egyszerű vályogház is, de ott van azon Isten áldása. Ott a lakók békességben élnek, és az oda látogatók békességet találnak.
A csúfolódó embert pedig, aki örül és gúnyolódik az igaz baján, Isten végül megcsúfolja, megszégyeníti és elhallgattatja. A szelíd ember fogalma a legtalányosabb. Nagyon nehéz megérteni, hogy a szelídség előnyös tulajdonság. Mert aki szelíd, azt semmibe veszik és elnyomják. A szelíd nem háborúzik senkivel, és nem akarja még az ellenségei kárát sem, és eltűri és elhordozza a bántást. Tehát nem csak fogcsikorgatva tűr, hanem békessége van, és úgy hordozza, hogy közben jóindulat van a szívében. Ilyen Jézus Krisztus. Ő a szelídség abszolút példaképe. A bárány a farkasok között, és az övéi is bárányok lesznek a farkasok — vagyis az erőszakosok, az engedetlenek, a gonoszok, a csúfolódók — között. Nem értjük, hogy hogyan lehetséges — mert az erőszakosok elveszik a szelídektől az anyagiakat és a pozíciókat —, de mégis a szelídek, vagyis a krisztusiak öröklik a földet, övék lesz minden.
A szelídek közösséget alkotnak, és ez az igazi gyülekezet. A szelídségükből fog következni, hogy egyet tudnak érteni, szeretetben ugyanarra tudnak törekedni. Nem akarják túlszárnyalni a másikat teljesítményben, képességben, sikerekben. Nem ez a cél, nem a saját magunk dicsőségét keresik, hanem a lelkek megmentése érdekében végzett szolgálat hajtja őket. Ott van igazán alázat, mert a szelídek tudják, hogy harcaikat nem ők maguk vívják — hiszen szelídek —, hanem Isten harcol értük, -és Isten vívja ki a győzelmet. Tehát légy krisztusi, légy szelíd!
Matisz Jánosné Széll Éva Anna
AboutMezo
