Atyám, ha itt lennél…
Mit mondanék Néked?
Mit kérdeznék?
Megszólalnék-e egyáltalán?
Elkezdenék szabadkozni?
Vagy sírni a meg nem bánt bűnömet?
Vagy megkérdezném, mit akarsz?
Kutakodnám vezetésedet?
Vagy hálálkodnék? Mit tennék, ha itt lennél?
Ha öt percet velem lennél?
Mit tennék?
Vagy mit nem tennék? Nem borulnék
térdre, hanem gőgösen szemedbe néznék?
Nem szólalnék meg?
Nem magasztalnám neved?
Nem érdekelne, mit akarsz?
Tudod, nekem az fáj, hogy felszínes vagyok.
Te itt vagy mindig, világ végezetéig.
Én mégis fittyet hányok sokszor Rád.
Vajon hogy tudnám szívemet megőrizni Neked?