Karácsony már régen elmúlt, és Ádámka még nem vitte vissza a fa díszeit a padláson rendszeresített helyére, éspedig azért, mert néha elővette a kicsi Betlehemet, a kerámiafigurákkal, és nézegette. Nem mindet, csak egyet, a kis Jézust. Olyankor újra átgondolta, amit a szülei fölolvastak a szentestén, a születés történetét. Alig tudott betelni vele. El is mondta a barátainak.
Nem nagyon érdekelte őket, csak az egyik, Tomi figyelte odaadással, Miki meg azt kérdezte, hogy honnan tudja ezt a mesét?
– Nem mese, hanem igaz történet -mondta Ádám és Tomi szinte egyszerre, és Ádám hozzátette: -meg is nézheted, ott van nálunk a házban! -Erre viszont Tomi rázta a fejét:
– Az nem lehet, mert Ő nem lakik földi házakban, fönt van a mennyben.
Ádámka erre azt mondta, hogy menjen be hozzájuk, és nézze meg! Odabent pedig boldogan vette elő a figurákat:
– Látod? Ez Ő, ezek meg mellette József és Mária, meg a pásztorok, meg…
– De Ádám, ez nem az igazi! Nem tudjuk, milyen volt, még a többieket sem, akik látták valaha, réges-régen meghaltak, és sem festmény, sem rajz nem maradt róluk. De nem is fontos, mert az igazi Jézus Krisztus nem látható!
Ádámka elszomorodott, mert hogy ő a nagymamánál festményt is látott a falon, amely Őt ábrázolta.
Akkor jött be a mama. Hallgatta, miről beszélnek a gyerekek, és hozzátette:
– Azért jött a földre, hogy megmentsen bennünket a bűneink büntetésétől. Meghalt helyettünk és értünk. Tiértetek is. Azokért a bűnökért, amit most, mint gyermekek, még el sem követtetek. Isten látja és tudja, hogy az emberek saját maguktól nem tudnak jók lenni, azért, aki őszintén megbánja a bűnét, arra érvényes az Úr Jézus halála.
– És Ő ugye a mennyben van? -kérdezte Tomi.
– Igen, ott van, de ugyanakkor közöttünk is itt van. No, nem a szekrényben, vagy a falon, ahogyan ábrázolják a művészi elképzelések, hanem a szívünkben. A lényével, a halk, szelíd szavával, nem láthatóan, de érezhetően, egy szóval: valóságosan.
Tomi idősebb volt, mint Ádámka, és eszébe jutott valami:
– Mivel azt mondta, amikor fölment a mennybe, hogy: „Íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig!” (Máté 28,20)
Az Úr Jézus velünk van!
AboutMezo
