A Római Birodalom uralkodója, Augustus császár népszámlálást rendelt el, ezért minden zsidónak haza kellett térnie abba a városba, ahol született. Így hát József és Mária Betlehembe ment, ahonnan József családja származott, de lassan már közeledett Mária szülésének ideje is.
Mikor Betlehembe érkeztek, sehol sem találtak szállást, úgyhogy egy istállóban töltötték az éjszakát. Mária itt szülte meg a kisbabáját, Jézust. Bepólyálta és befektette egy jászolba.
Betlehemtől nem messze néhány pásztor épp a nyájat őrizte kint, a szabadban. Az éjszaka sötétjében hirtelen nagy fényesség vette körbe őket, és egy angyal jelent meg előttük.
A pásztorok megrémültek, de az angyal így szólt hozzájuk:
„Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömöt, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus a Dávid városába.”
Ebben a pillanatban sok angyal jelenik meg az égen, és ezt mondják:
„Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!”
Ezután az angyalok eltűntek.
„Menjünk el gyorsan Betlehembe!” – mondták egymásnak. Azonnal elindultak, Józsefet és Máriát az istállóban találták az újszülött kisbabájukkal, ahogy az angyal megmondta nekik.
Mindenki csodálkozott, amikor a pásztorok elmesélték, hogy mi történt velük. Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte és forgatta a szívében. A pásztorok ezután visszamentek a nyájaikhoz, és dicsőítették, magasztalták Istent mindazért, amit láttak és hallottak.
AboutMezo
