Home » Gyermeksarok » Bibliai történetek - Újszövetség » Keresztelő János születése

Keresztelő János születése

Heródes, Júdea királyának idejében, Jeruzsálemtől nem messze élt egy pap, Zakariás a feleségével, Erzsébettel. Nagyon szerették Istent és ezért igyekeztek engedelmeskedni Neki. Sok éve házasok voltak, elég idősek is voltak már, de nem volt gyermekük. Egy nap, amikor Zakariásra került a sor, hogy füstölőáldozatot mutasson be Istennek, megjelent neki Gábriel angyal. Mivel Zakariás nagyon megijedt, Gábriel ezt mondta neki:

– Ne félj, jó hírt hoztam neked, meghallgattattak könyörgéseitek. Fiatok fog születni. Nevezzétek el Jánosnak! Isten különleges feladatot fog neki adni, sok ember szívét fogja Istenhez fordítani.

– De hisz a feleségemmel már öregek vagyunk ahhoz, hogy gyermekünk szülessen – kételkedett Zakariás.

– Ezzel az üzenettel Isten küldött hozzád. De mivel nem hiszel nekem, néma maradsz, amíg a gyermek meg nem születik.

Zakariás túl sokáig maradt bent a szentélyben, ezért amikor kijött, az emberek szerették volna tudni, hogy mi történt odabent. De Zakariás nem tudott beszélni, csak a kezével mutogatott, majd hazament.

Nem sokkal ezután Erzsébet áldott állapotba került, majd megszületett a kisfiuk, ahogy az angyal mondta. Eljöttek a barátaik és a rokonaik is és velük együtt örültek és adtak hálát ezért a csodáért. Amikor Erzsébet kimondta, hogy Jánosnak fogják hívni, mindenki elcsodálkozott: „Senkit sem hívnak a családotokban Jánosnak, legyen inkább Zakariás, mint az édesapja!” De Zakariás ezt írta fel egy táblára: „János lesz a neve.” És ahogy ezt leírta, abban a pillanatban újra tudott beszélni, áldotta és dicsőítette Istent.

„Téged pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétájának neveznek majd, mert az Úr előtt jársz, hogy elkészítsd az ő útjait, hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére bűneik bocsánata által, Istenünk könyörülő irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelő nap a magasságból, hogy világítson azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában lakoznak, hogy lábunkat a békesség útjára igazítsa.” Lukács 76-79.

A kisgyermek pedig növekedett, és erősödött lélekben, és a pusztában élt addig a napig, amíg meg nem kezdte küldetését Izráelben.

About

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*
*