– Elegem van már abból, hogy mindenki nekem parancsol – zúgolódott Béla, miközben eltette kerékpárját. – Valaki mindig megmondja, hogy pl. „itt az ideje, hogy fölkelj”, vagy hogy írjam meg a dolgozatot… Csak egyszer csinálhatnám azt, amit én akarok, és akkor, amikor én akarom…
Apa fölnézett a műhelypadról :
– Úgy gondolod, fiam, jobb lenne szabályok és rendeletek nélkül élni?
– Az bizony nagyszerű lenne!
– Ebben én nem vagyok olyan biztos – húzta föl apa a szemöldökét. – De a tréfa kedvéért képzeljük el, hogy egy nap arra ébrednénk, hogy mindenki azt teheti, amit akar. Te mit csinálnál?
– Az egész napot az állatkertben tölteném!
– És hogy jutnál el oda?
– Elvinnél – válaszolta a fiú. Apa megvakarta az állát:
– Lehet, de ha éppen én nem azt akarnám csinálni…?
– Ó, apa, te is szívesen mennél állatkertbe!
– Rendben van – egyezett bele az apja -, tehát beülünk a kocsiba, és elindulunk, de nem vagyok biztos benne, odaérnénk-e az állatkertbe…. Hiszen aznap nem érvényesek a szabályok, a közlekedési szabályok sem. Mindenki úgy vezetné az autóját, ahogyan akarja, legalább is addig, amíg bele nem szalad egy másikba…
– Hű, ez igaz! Nos, a közlekedési szabályokat nem kellene megszüntetni, csak a többit…
– Rendben! Hát akkor mondjuk, hogy megérkeztünk az állatkertbe, csak éppen nem tudunk bemenni!
– Miért nem? – mérgelődött Béla.
– Nincsenek szabályok, és ha a jegypénztáros aznap nem kel föl korán. De még ez nem fontos, mert ha be is mennénk, nem lennének ott az állatgondozók, nem működne a kisvonat…
Béla nagyot sóhajtott:
– Mondd, apa, ha nem lennének szabályok és rendelkezések, akkor zűrzavar keletkezne sokfelé?
– Így van – adott neki apja igazat. – Amikor Isten megteremtette a világot, mindent elrendezett és megszervezett. A világmindenség, a naprendszer törvényei öröktől fogva érvényesek, hiszen te is tanultál a természeti törvényekről, ugye?
– Igen, apa!
– Az én rendem szerint itt az ideje, hogy együnk valamit! Mit szólnál egy finom hamburgerhez és fagylalthoz?
– Hurrá! – kiáltott Béla. – Apa, neked jó törvényeid vannak, és a rendelkezéseid sem rosszabbak! Menjünk! Vagy… van még valami?
– Van, fiam! Ott a polcon van a Biblia, lapozd föl a Prédikátor könyvét, és olvasd el a 8. rész 5. versét!
– „Aki a parancsot megtartja, nem ismeri meg a veszedelmet, mert a bölcs ember tudja, hogy eljön az ítélet ideje!”
Jó az engedelmesség!
AboutMezo
