Mivel úgy látta az asszony, hogy jó volna enni arról a fáról, mert kedves a szemnek, és kívánatos, mert bölccsé tesz, szakított annak gyümölcséből, és evett. Adott a vele levő férjének is, és ő is evett. 1Móz 3,6
Példabeszédet is mondott nekik: Vajon a vak vezetheti-e a világtalant? Nem esnek-e mindketten a gödörbe? Lk 6,39
Isten egymásra bízott bennünket. Kell valaki kívülálló, aki kívülről lát engem, és segít, amikor tévedek. A házastársak is felelősek egymásért: egymás lelki fejlődéséért, hitben való megerősödéséért, egészségéért, boldogságáért és helyes cselekedeteiért. Lehetek olyan házastárs, aki rosszba viszem bele a társam, de lehetek olyan is, aki a jobbik énjét erősíti a másikban.
Sajnos, már az első emberpárnál jelentkezett az a probléma, hogy kiléptek a szerepükből, túlléptek a hatáskörükön, nem azt tették, amit Isten rájuk bízott, és következésképp elbuktak. Isten Ádámnak mondta, hogy mit kíván: bármelyik fáról ehettek, kivéve a „Jó és gonosz tudásának fáját”. Éva szóba elegyedett a kígyóval, és a kígyó megtévesztette. Nem kérte ki Ádám véleményét, nem bízta Ádámra az irányítást, ebben az esetben a beszélgetést, hanem magához ragadta a kezdeményezést. Ádám ott állt mellette, és nem szólt közbe, nem védte meg Évát a kígyó támadásával szemben. Pedig Ádám „nem csalattatott meg”(1Tim 2,14), hanem világosan tudta a dolgokat, és akarva vétkezett. Tehát neki kellett volna Évát vezetnie, és nem fordítva.
Azóta csak bonyolódott a helyzet, és sokkal több a buktató egy házaspár életében. Ezért van nagyon nagy szükség arra, hogy házaspárok együtt is tanulmányozzák Isten Igéjét, imádkozzanak, és kérjék el Isten vezetését, különben világtalanok vak vezetőivé válhatnak. Isten ma azt várja tőlünk, hogy járjunk az Ő világosságában, és ne a világ sötétségében. A házasság területén pedig igen nagy a sötétség a világban. Erősítsük egymást a jóban és a hitben, és növekedjünk az egymás iránti és Isten iránti szeretetben.
A férfiak sem eshetnek ki szerepükből. Isten első sorban rájuk bízta Igéjét, hogy ők legyenek a családjuk lelki vezetői. Ha egy férfi hitre jut, nagyon szilárd, erőt sugárzó lehet az Istenhez való ragaszkodása. A gyermekek sokkal inkább komolyan veszik a hit dolgait, ha látják, hogy az apjuk hisz, Igét olvas és imádkozik. Boldog az a család, ahol ilyen családfő van! De sajnos, a legtöbb esetben a férfi nem érdeklődik a lelkiek iránt, és a pár nő tagja az, aki hűségesen kitart, és imádkozik. Isten pedig lehajol a gyengékhez és megvetettekhez, és munkálkodik rajtuk keresztül is, megszégyenítve az erőseket. Talán ezt is jelentheti az, hogy Krisztusban nincs férfi és nő, hogy egy nő szolgálata, ha Isten iránti alázat van benne, és engedelmesség, ugyanolyan áldásos lehet, mint egy férfié. És egy nő ugyanúgy megkaphatja a Szentlélek világosságát, hogy jól lássa a dolgokat. Milyen nagy Isten kegyelme, hogy Krisztusban ez lehetséges, és így, ha elesik az egyik, emelheti a másik!
És legfőképpen figyelnem kell arra, hol a helyem, Isten mit bízott rám a házastársammal, a gyerekeimmel, a családommal, a barátaimmal, a munkatársaimmal kapcsolatban. Legyen bennem annyi alázat, hogy a hatáskörömet ne lépjem túl, ne bölcselkedjem feljebb, mint kellene. Akkor Isten megóv az olyan tévedésektől, amelyek által másoknak is árthatok.
Matisz Jánosné Széll Éva Anna
AboutMezo
