Sokszor halljuk ezt a szlogent, gondolom, senkinek sem ismeretlen. Néha örülünk, hogy jön, néha rettegünk egy új hírtől. Egyszer lent, másszor fent. Soha nem tudjuk, mi jöhet még.
Akkor van baj, ha egy üzenetet sem nézünk meg, mert akkor előbb-utóbb a postaláda tele lesz, és a hol értékes, hol felejthető üzenetek törlődnek. Te mikor néztél bele utoljára szíved postaládájába? Mikor olvastad el mit írt neked az Atya?
Mi??? Hogy te nem kaptál Tőle semmit? Ezt most ugye te sem gondolod komolyan! Hiszen Ő úgy szeret, hogy minden idejét azzal tölti, hogy hív téged. Hív, mert kegyelmes. Hív, mert aggódik érted. Hív, mert látott téged sírni párnádon és megesett rajtad a szíve. Hív, mert felajánl egy olyan életet, amelyben ugyan nem ígér aranyórát, házat medencével, és egy piros sportkocsit, de ad ennél sokkal fontosabbat.
Erőt ad a hétköznapokhoz.
Nehézségekben támaszod lesz. Örömödben veled örül. Hűséget ígér. Ő lehet a legjobb barátod. És ami a legfontosabb: az örök élet a tiéd lehet. Nem, ez nem trükk. Semmiféle hátulütője sincs.
Ja?! Most arra gondolsz, hogy mennyi mindent fel kell adnod, ha Őhozzá akarsz tartozni? Az nem tetszene neked. Aha! Már ne haragudj, de el kell, hogy mondjam, hogy én nem azért adtam fel a saját életemben a világi dolgokat, mert az így illik, hanem mert megtapasztaltam, hogy ezek csak átmeneti örömök, amelyek nem segítettek abban, hogy ne érezzem magam iszonyúan magányosnak. De rájöttem, hogy nem vagyok egyedül. Hogy van valaki, aki olyannak szeret, amilyen vagyok. Aki átlát sminkemen, olcsó kifogásaimon, alattomos szándékaimon. Tudod, ki Ő?
Az a Valaki, aki az üzeneteket elhozta ide a földre, hogy személyesen adja át nekünk, embereknek. Az igét, az evangéliumot. Azt az üzenetet, ami igen, neked is szól. A „Postás”, aki Isten üzenetét hivatott elhozni, minden embert személyesen ismer és hív. Ő, akit ki a történelemből, ki a nagymamától hallott, Jézus.
Ő megváltoztatta eddigi életemet. Nem kényszerített, nem sürgetett.
Egyszerűen csak szeretett. És én megláttam vele töltött éveim alatt, hogy minden, amit korábban tettem hiábavaló.
Hiábavaló az állandó megfelelni akarás, ha az már nem is én vagyok. Hiábavaló a sok elvárás, amit az emberek felé érzek. Hiábavaló az ivás, hisz eddig sem halottam olyan emberről, akinek ez oldotta volna meg a problémáit. Hiábavaló az álbarát, ha az csak összetöri az ember szívét.
Isten hív ma is, szól, küldi az üzeneteket szíved postaládájába.
Válaszolsz?
AboutMezo
