Laci szerette a szeles tavaszi napokat, ilyenkor sárkányt eregetett. Nem tudott annál jobbat elképzelni, mint figyelni, hogyan repül. Micsoda szabadság lehet ott fenn, ahol semmiféle határ nincsen -gondolta, és amikor teljesen kifeszült a zsinór, ujjongani lett volna kedve. Csak a karját kellett elmozdítani néhány centire, és a sárkány is ugyanezt tette fönn a levegőégben. Csodálatos szórakozás volt Laci számára, és szép is, azonkívül olyan érzés, hogy ő a sárkány ura…
Egy napon barátjával, Tamással együtt indultak a domboldalra.
– Nagyszerű az idő, ideális a széljátékra -mondta Laci. – Tudod, én így nevezem újabban a sárkányeregetést.
– Miért? Ez jobb?
– Kifejezőbb. Mivel nem is a sárkány érdekel engem, hanem a szél. Tudományosan. Ne nevess, hallod, engem érdekel!
– Jól van na, te Einstein! A fizikatanárunknak igen jó véleménye van rólad. Őt nem kérdezted?
– De igen. Csak egyelőre nemigen érthető a magasnyomású meg alacsony nyomású légtömegek összeütközése. Arra nem ad magyarázatot, hogy némelyik nap szellő sem rezdül, sima az öböl vize, mint az asztallap, más napokon meg, mint pl. ma is, akkora szél van, hogy a víz méteres hullámokat ver.
Hallgattak egy ideig, csodálatosan haladtak a sárkányok, egyre kisebbeknek látszottak, majd újra Laci szólalt meg.
– Többet szeretnék tudni a szélről, mint amennyit a tanár úr mondott. Elmegyek a könyvtárba, csak találok ott valami könyvet, amelyik leírja, miből keletkezik, honnan támad a szél…?
Tamás kissé lejjebb húzta a zsinórt, óvatosan fordulni próbált, csak azután szólalt meg:
– Te, nekem van egy könyvem, amiben erről is van szó. Ha eljössz hozzánk, megmutatom.
Így azután nem is olyan sokára Tamásék felé kerekezett a két fiú, és Laci ugyancsak csodálkozott, amikor Tamás elővette a Bibliát. Meg egy bibliai szókönyvet (konkordanciát) is.
Belemerültek a témába, amikor Tamás papája belépett hozzájuk. Tetszett neki a foglalatosságuk, de azért megmondta:
– Attól tartok, Laci, az érdeklődésedet nem elégíti ki, amit itt olvasol, hiszen a Biblia elsősorban nem tudományos kézikönyv. De azért jól tettétek, hogy belenéztetek, mert többfelől érdemes megnézni valamit. Azt is, hogy Isten a szélnek is Ura. Az Ő akarata nélkül az elemek nem tombolnak, a cserepek sem esnek annak a fejére, akit az Őr őriz. Isten teremtette a világmindenséget, Ő az egész természet Ura Mi tulajdonképpen tudományosan keveset ismerünk a természet csodáiból, bár igazán felvilágosodottak vagyunk a régi, babonás népekhez képest… de azért a legnagyobb tudósnak is inába száll a bátorsága, ha például a szabadban éri a vihar…
– És azt mi is tanultuk, emlékszel – szólt Tamás, hogy: „A szél fú, ahová akar, és a zúgását hallod, de nem tudod, honnan jő és hová megy…” (János 3,8) -bár ez inkább másra vonatkozik…
– Viszont keressétek meg a 93. zsoltárt – mondta az apa, és Laci már kereste is:
„A hatalmas vizek hangjánál, a tenger fenséges morajlásánál fenségesebb az Úr a magasságban!” (Zsoltár 93,4)
– Ha sárkányt eregettek, ami igazán nagyszerű játék -fordult a gyerekek felé-, mondjátok el magatokban ezt az igeverset, és úgy nézzetek a végtelen égre is.
A fiúk bólintottak: így lesz!
A szél fúj, ahová akar…
AboutMezo
