Mígnem egyszer -két év telt el!- a fáraó nyugtalanul ébredt.
„Rosszat álmodtam”–mondta.
A mágusok és bölcsek közül senki sem tudta megfejteni a fáraó álmát. És ekkor a főpohárnoknak hirtelen eszébe jutott József. Beszélt róla a fáraónak.
A fáraó azonnal Józsefért küldött.
A fáraó ezt mondta Józsefnek: Álmot álmodtam, de senki sem tudja megfejteni. Rólad azt hallottam, hogy ha meghallod az álmot, meg tudod fejteni.
József így felelt a fáraónak: Nem én, hanem Isten ad választ a fáraó javára.
A fáraó elmesélte az álmait:
A Nílusból hét szép és kövér tehén jött ki, és legelt a sás között. De hét másik tehén is jött ki utánuk a Nílusból, amelyek rútak és soványak voltak, és odaálltak a többi tehén mellé a Nílus partján. A rút és sovány tehenek megették a hét szép és kövér tehenet. -ez az egyik.
A másik: Hét kövér és szép kalász nőtt egy száron. De hét sovány és a keleti széltől kiaszott kalász is sarjadt utánuk. A sovány kalászok elnyelték a hét kövér és telt kalászt.
„A te álmod Isten üzenete. Egyiptomban hét bőséges esztendő lesz és ezek után az éhség hét esztendeje következik”–mondta József a fáraónak.
„Mostantól kezdve légy elővigyázatos és tegyél félre az elkövetkező bőséges hét év terméséből –tanácsolta József a fáraónak –, mert különben a néped éhen fog halni.”
„Az Isten veled van –jelentette ki a fáraó. –Te Egyiptomban felügyelője leszel és az egész házam gondviselője, egész népem a te szavadnak engedelmeskedik. Csak a trón tesz engem nagyobbá nálad.”
Minden beteljesedett, amit Isten üzent Józsefen keresztül: Eljött a hét bő esztendő. Aztán a hét szűk esztendő. Nagy éhínség pusztított mindenütt, Egyiptomot kivéve, ahol előrelátóan nagy mennyiségű élelmiszert halmoztak fel.
De sajnos József távoli szülőföldjén Jákób családja szintén éhezett
AboutMezo
