Emlékezzél meg gyülekezetedről, amelyet régen szereztél, és örökséged törzséről, amelyet megváltottál a Sion hegyéről, amelyen lakoztál! Zsolt 74,2
Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét, hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9
A 74. zsoltár akár a mai állapotok leírása is lehetne. Így panaszkodik a zsoltáros: „Fordítsd lépteidet oda, ahol régóta romok vannak: mindent tönkretett az ellenség szent helyeden! Támadóid a gyülekezésed helyén ordítanak, kitűzték ott saját jelvényeiket.” (3-4.vsz.) Gyülekezeteink általában romokban vannak lelkileg és emberileg is. Az ellenség beférkőzött a szent helyre, vagyis ahol a tiszta Igének kellene szólnia, ott nem az történik, vagy a gyülekezet tagjainak a szíve, amely a Szentlélek templomának szentélyének kellene lennie, zárva van az Ige előtt, és mindenféle mással van tele. Ha a kívülállók a gyülekezetre tekintenek, nem látják rajta Isten jelvényét, hogy itt valóban munkálkodik, mert szeretik egymást a tagok. Csak az ellenség saját jelvényei láthatók, és ez nem vonzó, ezek a jelvények mindenütt ott vannak a világban is. Mondhatnánk azt is, hogy reménytelen a helyzet: nincs hit, és a gyülekezet nem funkcionál Krisztus testeként, vagyis romokban áll. A zsoltáros azonban a reménytelenség helyett Istenhez kiált, és imádkozik a gyülekezetért. Nekünk is ezt kell tennünk: imádkoznunk a közösségeinkért, hogy Isten munkálkodása által újra megépülhessenek, megerősödhessenek, és úgy működjenek, ahogyan egy gyülekezetnek működnie kell: szól az evangélium, becsülik a szentségeket, és hit és szeretet uralkodik a közösségben.
Ha egy közösség valóban megismerte Jézus Krisztus kegyelmét, akkor elkezd úgy viselkedni, ahogyan Jézus viselkedett, amikor a Földön járt: irgalmasságot gyakorolt. Jézus megüresítette magát, szegénnyé lett, hogy a legnagyobb gazdagságot nekünk adhassa, az Ő örökségét a mennyei örök országot! Hogyne kellene nekünk a földi gazdagságunkból adakoznunk, és másokat úgymond „meggazdagítanunk”, akik rászorulnak! Vagy hogyne kellene nekünk a földi anyagiakból Isten ügyére áldoznunk, hogy terjedjen az evangélium, és ezáltal, miként Jézus is tette, még gazdagabbá, vagyis lelkiekben gazdaggá tennünk másokat!
Matisz Jánosné Széll Éva Anna
AboutMezo
