Józsefet igazságtalanul vetette börtönbe Potifár, a régi gazdája. Isten a börtönben sem hagyta el Józsefet. Szófogadó és segítőkész volt, ezért a börtönparancsnok Józsefre bízta a rabokat és az ott dolgozókat. A parancsnoknak semmivel sem kellett törődnie, hiszen Isten megáldotta és eredményessé tette Józsefet mindabban, amihez hozzáfogott.
A király fősütőmestere és főpohárnoka szintén börtönbe került.
„Miért vagytok ilyen szomorúak?”–kérdezte tőlük József.
„Miért vagytok ilyen szomorúak?”–kérdezte tőlük József.
„Senki sem tudja megfejteni az álmainkat” –felelte nyugtalanul a két ember.
„Isten meg tudja magyarázni! –felelte József. –Meséljétek el nekem az álmaitokat!”
A főpohárnok kezdte: „Álmomban egy szőlőtő volt előttem. A szőlőtőn három vessző volt. Alighogy kihajtott, már ki is virágzott, és fürtjein megértek a szemek. Kezemben volt a fáraó pohara. Fogtam a szőlőszemeket, belefacsartam a fáraó poharába, és a poharat a fáraó kezébe adtam.”
A főpohárnok kezdte: „Álmomban egy szőlőtő volt előttem. A szőlőtőn három vessző volt. Alighogy kihajtott, már ki is virágzott, és fürtjein megértek a szemek. Kezemben volt a fáraó pohara. Fogtam a szőlőszemeket, belefacsartam a fáraó poharába, és a poharat a fáraó kezébe adtam.”
„A te álmod azt jelenti, hogy három nap múlva a fáraó vissza fog helyezni a tisztedbe –mondta József a főpohárnoknak. –Akkor jussak eszedbe és kérd meg a fáraót, hogy bocsásson engem szabadon!”
A fősütőmester ezen fellelkesülve mesélte el az álmát: „Nekem meg álmomban három kosár kalács volt a fejemen. A felső kosárban mindenféle sütemény volt, ami a fáraónak készült, és a madarak ették azokat a fejemen levő kosárból.”
„Te három nap múlva meg fogsz halni” –mondta neki József. Mindkét álom beteljesült.
„Te három nap múlva meg fogsz halni” –mondta neki József. Mindkét álom beteljesült.
De a főpohárnok megfeledkezett Józsefről egészen addig a napig, mígnem egyszer…