Robi leverten érkezett haza az iskolából. Anyja kérdésére kifakadt:
– Mondd anyu, mit lehet tenni, ha olyan gyerek van az osztályban, aki mindenkibe beleköt? Valósággal terrorizálja a fiúkat.
Velem is megpróbálta, de eddig elbántam vele, ma azonban nem ment. Végül bementem a tanáriba, és megmondtam Lajos bácsinak, de az lett a vége, hogy engem tolt le, mondván, miért árulkodtam? Nem értem, anyu, egyszerűen nem értem! Tomi
gonoszkodik, és én kapom a szidást…!
Édesanyja megsimogatta Robi égő arcát:
– Tudom, te nem vagy árulkodó, de egyetértek veled abban, ha valaki másokat bánt, azt nem hagyhatod szó nélkül, és ha bejelented, az jobb, mint az önbíráskodás, úgy értem, mintha te is verekedni kezdenél vele! Hátha Lajos bácsi nem értette egészen a dolgot. Most már ne kezdd el neki újra megmagyarázni. Mást nem tehetsz, hogy imádkozz Tomiért! Én is imádkozom veled, akár most mindjárt, hiszen az Úr Jézus mondta, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket!
Robi egyetértett anyjával, és együtt imádkoztak Tomiért és Lajos bácsiért.
Néhány nap múlva Robi izgatottan érkezett haza, és mindjárt kibuggyant belőle az újság:
– Képzeld, anyu, Tomi ma megint „kitett magáért”, és éppen akkor ríkatta meg az egyik kisebb fiút, amikor Lajos bácsi kilépett a tanáriból. Saját szemével látta, mi történt…
– És te?
– Anyu, én azt tettem, amit megbeszéltünk. Nem avatkoztam bele, hanem magamban imádkoztam értük. Tomi nem tagadhatott le semmit, be is vallott mindent, és Lajos bácsi megbüntette. Azt is meg kellett értenie – utólag -, hogy akkor én valóban segítséget akartam tőle kérni…
– Beszélt veled is?
– Lajos bácsi nem, de én, anyu, én beszéltem Tomival! És hívtam őt, jöjjön el a vasárnapi iskolába velem. Nem ígérte meg, de nem is utasította el.
– Ó, kisfiam, ez a legjobb fordulat!
– De anyu, mit csináljak akkor, ha engem is elönt a harag, és esetleg el sem múlik…?
– Van ilyen, Robikám, és ezen csak Isten segíthet. Mi imádkozunk, és azt is kérhetjük tőle, hogy vegye el tőlünk a haragot. És tudod, ha az ember valakiért imádkozik, arra már alig tud hosszan haragudni. Ha a másiknál nem is látunk valami hirtelen változást, nem szabad elcsüggednünk, mert Isten elvégzi azt, amit kezdett, mindenki életében.
– Anyu, hogyan is mondta az Úr Jézus? Megtanulom én is:
„…imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket!” (Máté 5,44).
Imádkozzatok másokért!
AboutMezo
