Ádámnak és Évának fia született: Kain.
Később másik is: Ábel. Felnőttek mindketten. Kain földművelő lett, Ábel pásztorember.
Mindketten áldozatot vittek az Úrnak. Kain a föld gyümölcséből, Ábel az állatai közül.
Isten elfogadta Ábel áldozatát, Kainét viszont nem.
Miért tett Isten különbséget a két testvér között?
Ábel hittel ajánlotta fel áldozatát.
Kain pedig nem. Nem Isten tett különbséget tehát a két testvér között, hanem ők maguk!
Kain is észrevette a különbségtételt: gyűlölet és harag izzott benne. Az Úr megkérdezte tőle:
–– Miért haragszol, miért búsulsz? Ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha nem jól tettél valamit, vigyázz, mert a bűn leselkedik rád, de te uralkodhatsz rajta!
Kain nem felelt Istennek.
Később azt mondta Ábelnek:
–– Menjünk a mezőre!
Ott rátámadt testvérére, meggyilkolta és otthagyta.
Estére ismét az Úr szava szólt hozzá:
–– Kain hol van a testvéred?
–– Nem tudom. Talán őriznem kellett volna?
–– Kain! A testvéred vére hozzám kiált a földről! Átkozottá lettél és átkozott a föld miattad: vért ontottál rá! Hontalan bujdosó leszel ezután!
Elment Kain. Elment az Úr színe elől. Elhagyta szüleit, s a vidéket is, ahol eddig élt.
Az első halott a Biblia lapjain: gyilkosság áldozata. Ádám és Éva, amikor vétkezett Isten ellen, csak engedetlen volt. Gyermekük –– Kain gyilkolt.
Utána már ő maga is félt: attól félt, hogy valaki majd őt öli meg egyszer.
Isten kegyelme ismét életet ajándékozott.
Ádámnak és Évának az elveszítettek helyett harmadik gyermekük született: Sét.